Élménybeszámolók

Májusfa-állítás az óvodában

2016. április 29.

Május elseje, a fiatalság tavaszi örömünnepe, májusfa állításának ideje. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A hagyomány szerint ilyenkor vihetnek a férfiak a kiszemelt hölgynek feldíszített fákat – jelezve ezzel udvarlási szándékukat.

A májusfa-állításának napja, a magyar nyelvterület legnagyobb részén május elseje, de történeti adatok szerint pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, tulajdonképpen melyik naphoz is kötődött tartósan, hagyományosan a májusfa-állítás ünnepi szokása.

A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos szép növésű fa vagy ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a maga nevét.

E szép tavaszi népszokást az óvodások évek óta életre hívják Budajenőn, annak reményében, hogy ne vesszen a feledés homályába.

2016. április 29. pénteken minden csoport az óvoda udvarán gyülekezett, ahol már egy gyönyörűséges, igencsak méretes dísztelen májusfa várta a kicsiket. Miután a gyerekek jóvoltából felkerültek a szép színes szalagok az ágakra és a törzs részére is, az óvó nénik felállították a fát. Ezután körbeálltuk azt, és tavaszhoz kapcsolódó énekeket, játékokat énekeltünk, játszottunk közösen.

Vidám, örömteli, mozgalmas délelőtt volt ez a mai. A felállított, díszes májusfa, rajta a szalagok lobogása, még jó ideig emlékezteti a gyerekeket erre a szép közösségi együttlétre.

Czeizing Csilla- óvodapedagógus

Kirándulás az etyeki Ödön Majorba

Egy szép áprilisi délelőttön kirándulni indultunk az Ödön Majorba a Bambi és Misi mókus csoportos óvodásokkal. A gyerekeknek és nekünk, felnőtteknek is nagyon nagy élmény volt. Megmutatták a kis bocikat, teheneket és, hogy hol fejik őket. A gyerekeket minden nagyon érdekelte: Miért van kék jel rajtuk? Miért olyan nagy a hasuk? Mit esznek? Melyik fiú illetve lány? Minden kérdésünkre választ kaptunk. A telepen dolgozó Ida nénitől megtudtuk például, hogy ebben a majorban csak a kislány bocik illetve tehenek maradnak. Mivel a csoportunkban többségében fiúk vannak, nekik nagyon tetszett a sok traktor, markoló, utánfutó.  A sok új látnivaló a szokatlan zajok és szagok ellenére felkeltette, lekötötte a gyermekek figyelmét. A program végén megkóstolhattuk az ott lévő tehenek által adott tejet. Búcsúzóul kaptunk egy kis túrós finomságot, amit az óvodában ebéd után jóízűen elfogyasztottunk.

Köszönjük a sok élményt, a vidám délelőttöt!

Bujdosó Krisztina

Ovisok tavasza 2016. április

2016. április 11.-15.

A hagyományosan egy héten át tartó „Ovisok tavasza” rendezvényünk első napja kézműveskedéssel indult. Forgószínpad szerűen váltották a csoportok egymást. Mindenhol mást és mást készíthettek maguknak a gyerekek. A Micimackó csoportban selyempapír szárnyú dekorgumi testű pillangók elevenedtek meg, amiket közösen meg is reptettek az ovisok, ismert és kevésbé ismert mondókákkal és énekekkel kísérve. A Bambi csoportban a színes zseníliaszálból és szép színes fagyöngyökből buborékfújók készültek az ügyes óvodások kezei között. Természetesen mindenki a maga buborékfújóját ki is próbálta az udvaron. Erika néni egy óriási buborékfújóval is készült, amivel ő kápráztatta el a nézőközönséget. A Pillangó csoportban virágos, tavaszi ajtódíszeket vágtak dekorgumiból és ragasztottak a gyerekek papírtányérra. A Misimókus csoportban mosolygós tulipános csipeszeket készíttek a kicsik. Minden elkészült darabot, büszkén haza is vittek a gyerekek.

Kedden a gyerekeket az udvaron szervezett ügyességi játékokkal várták az óvó nénik. Több ponton lehetett labdával célba dobni (fonott kosárba, dobozokból épült piramist ledönteni és a jól ismert kosárra). A homokozóban apró kincsekre kutathattak és lelhettek a „kincskeresők”. Ügyességi feladatokban próbálhatták ki magukat a bátor jelentkezők az udvar fenti „gumitéglás” részén. Vidáman telt a mozgalmas délelőtt. Jutalom is járt a feladatokat teljesítő gyerekeknek, amit persze mindenkinek sikerült megszereznie.

A szerdai napon a meséé volt a főszerep. A Micimackó és Pillangó csoportosok az Új Színházba látogattak el, ahol a Pöttöm Panna című zenés mesejátékot nézték meg. Nagy élménynek bizonyult, más volt az otthoni készülődés is (szép ruhába öltözés). Az utazás alatt felcsendülő dalok is a felszabadultságról, örömről árulkodtak. A városi forgalom látványa, a járművek a fiúknak tűntek izgalmasabbnak. Az előtérben várakoztunk, mikor foglalhatjuk el helyeinket a nézőtéren, mialatt váratlanul Béka Öcsi tűnt fel Pöttöm Pannát kergetve. Mint minden jó mesében, itt is jóval végződött a történet. Együtt örülhettünk Pöttöm Panna és Egér Asszonyság boldogságának. Pöttöm Panna megtalálta a hozzáillő párt, Egér Asszonyság kezét pedig rég áhított szerelme kérte meg. A hazafelé vezető út csendesebbé szelídült, többen elbóbiskoltak a buszon. A finom ebéd után jól esett mindenkinek a pihenés.

Csütörtökön elindultak a csoportok „megkeresni” a tavaszt. Az idő kora tavaszias arcát mutatta. Séta közben a gyerekek egymás után sorolták az észrevételeiket. A nagycsoportosok a héten a „Tavasz” témán belül a virágokkal, színekkel foglalkoztak. Így ők elsősorban a tavasz színeit kutatták, figyelték meg. A tavaszi virágokból, virágzó bokrokból és fákból rengeteget (nárciszt, tulipánt, fürtös gyöngyikét, nefelejcset, gyöngyvirágot, aranyvesszőt, babarózsát, orgonát stb.) láttak a gondosan ápolt kertekben. Séta végén a Gazdaboltba is betértek, ahol a pénteki oviszépítésre, virágültetésre vásároltak szép nyári virágpalántákat. A boltba jó alaposan körbenéztek, mit lehet ott vásárolni, megbeszélték, hogy mit mire használnak az emberek ezek közül. Útjuk során sajnos a tájba nem illő dolgokkal (szeméttel) is találkoztak, erről is beszélgettek, mi helyes és helytelen viselkedés (Mit kellett volna csinálni valakinek ahelyett, hogy eldobta a szemetet?). Az óvodába visszaérve még játszhattak a gyerekek az udvaron, így aztán az ebédelés követően a mesélés hamar álomba ringatta a fáradt kicsiket.

Az „Ovisok tavasza” rendezvénysorozat utolsó napján a gyerekek nagy örömére, ebédre palacsinta készült. Ebéd után pedig nem kellett ágyba bújni, hanem a szülőkkel együtt virágot ültettek kicsik és nagyok. A nagycsoportos gyerekek az óvoda előtti parkban palántáztak, a füves területet a lehullott gallyaktól tisztították meg és lehetett járdát is sepregetni. Az óvoda udvarában a Pillangó és Bambi csoportosok jeleskedtek. A Misi mókus csoportosok a konyhakertet szépítették. Mindenki kivette részét a munkából. Volt, aki a földet hordta kis lapáttal, vödörrel a virágcserepekbe, virágládákba. Mások a virágok beültetését vállalta jó kedvvel. A frissen ültetett virágok locsolására is akadt jelentkező. Köszönjük a szülőknek a részvételt, a segítséget és a sok szép behozott virágot, fűszernövényt, ami a szorgos kezeknek köszönhetően az óvoda udvarát díszíti. A kerti munka után a Gágogó Zenekar koncertjén vidáman énekelhettek az önfeledt óvodások. Ide a családokat is szeretettel vártuk kisebb-nagyobb testvérekkel együtt. A zenés műsor után a tavaszi napsütésben a felnőttek (szülők és óvó nénik) kötetlenül beszélgethettek. Jó „közösség kovácsoló” alkalom volt ez a mai!

Czeizing Csilla- óvodapedagógus

Március 15-ei megemlékezés az óvodában

Március 15-ei megemlékezés az óvodában

Az óvodások különböző tevékenységek által kerültek érzelmileg egyre közelebb a szabadságharc hangulatához.

A készülődés szakaszában a gyerekek történetek hallgatásán, könyvek és képek nézegetésén keresztül ismerekedtek a régmúlt eseményeivel. Megismerkedtek Kossuthtal, Petőfivel. A forradalmárok és honvédek szerepéről beszélgettek. A magyar jelképekről való ismereteiket elevenítették fel és szélesítették azt.

Lelkesen „masíroztak”, meneteltek mondókázás közben, énekelték és hallgatták a Kossuth nótákat, huszárdalokat.

Napról-napra színesedtek az öltözőkben levő faliújságok is: huszáros, címeres színezőkkel; festett zászlókkal; különböző technikákkal készült kokárdákkal.

Szókincsbővítésre is számos lehetőség adódott. Huszáros könyveket lapozgatva ismerkedhettek a gyerekek a fegyverek- (kard, szablya, karabély, pisztoly, ágyú) és ruhadarabok (párta, csákó, dolmány, atilla) nevével. Verstanulás alakalmával pl. a mente, regement szavak kaphattak értelmet. A ló különböző mozgásának kifejezései (lépés, kocogás, ügetés, vágtázás) kerültek szóba. Felvetődött kik is voltak a honvédek (gyalogos katonák, huszárok, tüzérek).

Az óvoda ablakait egységesen nemzeti színű tulipánok díszítették.

Március 11-én a gyerekek és felnőttek ünneplőbe öltözve, szívük felett nemzetiszín kokárdával érkeztek az óvodába. A pillangó csoportosok szépen felkészülten, csákókkal és pártákkal ékesítve, lelkesen adták elő ünnepi műsorukat, amit hosszabb felkészülés előzött meg. A nézőtéren ülő gyerekek csillogó szemmel figyelték az előadást. Majd sorban a többi csoport is megmutatta, milyen mondókával, verssel, énekkel lett gazdagabb a héten.

A közös ünneplés után minden gyerek egy-egy nemzeti lobogót tűzhetett az óvoda előtti emlékmű lábához, miközben énekeltek, szavaltak.

Méltó és a gyerekek életkorának megfelelő megemlékezés volt a forradalomról, szabadságharcról!

Czeizing Csilla

Nyílt hét a Bambi csoportban

Nyílt hét a Bambi csoportban

Minden három éves kisgyereknek és szüleinek is nagy lépés az ovis korszak kezdete. Izgulunk a „picikénkért” vajon, hogy érzi majd magát, lesznek-e barátai és hogyan is éli meg napjának azt a részét, amikor nem mi figyeljük, vigyázzuk.

Március első hetében izgalmas és mozgalmas feladatokkal tarkított körképet kaptunk gyermekünk óvodai napjairól. Az első napon Kriszti néni elbábozta Jékely Zoltán: A három pillangó című meséjét, melyet a gyerekek szájtátva hallgattak, ehhez kapcsolódóan a virágokat és a színeket is átismételték. A mesét követően Kriszti, Erika és Erzsi néni segítségével szebbnél szebb pillangók keltek életre. Majd a torna foglalkozás során sokféle játékos, mesés köntösbe bújtatott, minden kis tagjukat megmozgató feladatot teljesítettek. Voltak Ők kis rókák, sőt palacsinták és gombócok is és lelkesen szaladtak a cicák a kisegerek után a „farkinca fogó” alkalmával. A gyermekeinknek és nekünk is kedves, mókás élmény volt, amikor megtanítottak minket a „Pingvintánc” mozdulataira.

A második napon meglátogatta a Bambi csoportot a tavasztündér. Nagy csomagot hozott a postás, benne az első tavaszi virágokkal. Gólyahírről, napsugárról énekelve körbeülték a kisbambik a virágokat. Erika nénivel eljátszották a répamesét, mi szülők meg nagy kedvvel néztük a bambis átiratot, ahol egyszer a répa húzta az Apókát, másszor meg a répa magától elsétált és új kisrépa nőtt a helyére. Később tökmagot ültettek a kis kertészek az óvó nénikkel és Erzsi nénivel, aminek csak egy gondoskodó hétvége kellett és már ki is csírázott. Lesz mit enni jövőre a tökhéten!

A néptánc foglalkozásra nemcsak betekintést nyerhettünk, hogy mindössze néhány óra után milyen ügyesen tapsolják a ritmust és lépik a ropogóst, de Györgyi néni javaslatára még táncba is vitt minket a sok ingecskébe és pörgős szoknyába öltözött kiscsoportos. Nagy élmény volt látni mennyire magával ragadja őket Tünde néni hegedű muzsikája és az igazi népi énekszó.

Öröm volt látni a jó kedvet a gyerekek arcán és azt, hogy milyen szívesen és izgalommal vesznek részt a különböző tevékenységekben. Nagyon jól éreztem magam és örülök, hogy a gyermekem ilyen szeretetteljes légkörben tölti azt az időt, amit nem velünk, a családjával él át.

Szappanosné V. Edina és Vermes-Bártfai Zsuzsanna

Egészséghét

Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumba

Egészséghetünk bőséges programokat kínált az óvodásoknak. 2016. február 17-én a Micimackó és Pillangó csoportosok közösen ellátogattak a Mezőgazdasági Múzeumba. Ahol külön-külön múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt. Míg a Pillangó csoportos gyerekek szervezett foglalkozáson vettek részt, addig a nagyokkal végiglátogattuk A magyar mezőgazdaság történeti kiállítását.

A múzeumpedagógiai foglalkozás témájában (Fűben-fában orvosság) heti témánkhoz szorosan kapcsolódott. Kerékgyártó Judit múzeumpedagógus varázsolta el a gyerekeket meséjével.

Hajdanán, ha valaki megbetegedett, a füvesasszonyhoz fordultak segítségért. A gyógynövények ismerete, gyűjtése nagy hozzáértést igényelt. A javasasszonyok pontosan ismerték a gyógynövények lelőhelyeit, a szedés, begyűjtés időpontját, felhasználásuk módjait. A mesékben csodás gyógyulással találkozunk: Csipkerózsika és Hófehérke a királyfi csókjától ébredt fel álmából, Rózsa királyfit a forrasztófűvel kenegette, az élet vizével locsolgatta a lánykígyó, a vadász pedig hasműtéttel szabadította ki Piroskát és a nagymamát. De Ludas Matyi már gyógyfüvekért szalajtotta az udvar népét, hogy kikúrálja Döbrögi urat. Mi ugyan nem csaptunk fel udvari felcsernek, de néhány gyógynövényt mi is megszagoltunk, és ebből szórtunk a magunk teafilterébe, amit haza is vihettünk.

Az oda-vissza út is érdekes volt, szemléltük a járműveket, és a közlekedési táblákat is tanulmányoztuk, próbáltuk kitalálni, melyik mit jelenthet. A jó hangulatot az önfeledt beszélgetés és közös éneklés csak fokozta.

Palinta Társulat Zöldségcirkusz című műsora

2016. február 19-én, pénteken újra ellátogatott óvodánkba a Palinta Társulat. Egészséghetünk zárónapján Gyárfás Endre azonos című kötete alapján a Zöldségcirkusz című foglalkoztató műsorukat láthattuk. A Bambi csoportban fél tízkor kezdődött az előadás, ahová a négy csoport gyerekei várakozással és izgalommal érkeztek.

Veres Andi (ének, gitár) közös játékra, éneklése és zenélésre hívta a gyerekeket, Olasz Bálint (elektromos gitár) kíséretével, de apró zeneszerszámok kiosztása után mindenki maga is aktívan vehetett részt a muzsikálásban. Voltak főszereplők is, akik a dalban szereplő zöldségeket játszhatták el a hatalmas síkbábokkal.

Czeizing Csilla, óvodapedagógus

Farsangi mulatság az óvodában – 2016

Farsangi mulatság az óvodában

2016. február 5-én, pénteken elérkezett a várva várt Farsangi napunk. A hét a farsangra készülődés jegyében telt. A csoportok díszítették termeiket és az öltözőben levő faliújság is megtelt a gyerekek munkáival. A Misi Mókus, Pillangó és Bambi csoportosok színes farsangi szemüveget és kalapot díszítettek különböző technikákkal. A Micimackó csoportban „maci” hetet tartottak, így ők „maci-fejeket” készítettek vágás-ragasztás technikával. A gyerekekre egész héten izgalmas susmorgás, titkolózás, sugdolózás volt jellemző, de azért el-elszólták magukat egymásnak, ki, mibe öltözik majd pénteken. A kiscsoportosok minden nap hangos kiáltozással („Jöjjön a tavasz, vesszen a tél”), Drégely László: Jancsi bohóc című vers mondogatásával és nem utolsó sorban Gryllus Vilmos: Maszkabál dalának hallgatásával hangolódtak a mulatságra. A kis-középső csoportosok Tamkó Sirató Károly: Törpetánc és Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője versével és Itt a farsang… Virágéknál ég a világ… Járjunk táncot… Hopp Juliska kezdetű dalokkal készültek. A nagy-középső csoportosok Csoóri Sándor: Farsang napi kutyabál c. verse mellett magyar és német nyelvű énekekkel várták a nagy napot. A nagycsoportosok többek között a Farsang van, farsang van… és Farsangoló verssel és a jól ismert Itt a farsang dallal hangolták magukat a bálra.

Pénteken, FARSANG napján a délelőtt egy részét együtt töltötték a csoportok. Mindenki bemutathatta jelmezét. Érkeztek a bálba: királylányok, királyok, tündérek, szuperhősök, sárkányok, cicák és még sokan mások. Együtt verseltünk, énekeltünk és táncoltunk. A jókedvre a kiscsoportosok két cowboy óvó nénije ügyelt ezen a napon.

A derűs, felhőtlen szórakozás az óvodapedagógusok Marék Veronika: Zsákba kukta című mese-dramatizálásával fokozódott. A nézőtéren ülő gyerekek szájtátva figyelték a felnőttek játékát.

Ezt követően a csoportok visszavonultak saját termükbe, ahol tréfás, mókás, ügyességi játékokkal töltötték a délelőttöt.

A hagyományos FARSANGI étel, a FÁNK, idén is nagy sikert aratott, amit a konyhás nénik ebédre készítettek.

Farsang farkán az óvoda és a templom közötti területen felállítottuk a kiszebábot. A népszokás szerint mi is mondókázás, éneklés mellett égettük el a telet, betegséget szimbolizáló szalmabábot.

 

Haj ki kisze, haj,.

Gyüj be sódar gömböce!

Haj ki kisze, haj,.

Gyüj be sódar gömböce!

Kivisszük a betegséget,.

Behozzuk az egészséget!

Haj ki kisze, haj,. 

Gyüj be sódar gömböce

Hangos, farsangi mulatozásunkkal és kiszézéssel reményeink szerint búcsút mondhatunk hamarosan a zord időnek, dermedt télnek és várhatunk a kikeletre!

Czeizing Csilla

Nyuszi ül a fűben…

A húsvét közeledtével az ovisok is elkezdték a készülődést az ünnepre. A csoportszobákat ellepték a tavasz apró jelei, a gyerekek kíváncsian nézegettek az ablak felé, hátha meglátnak két hosszú fület. A Fabula Bábszínház: Bátor nyulacska című előadása vidám ráhangolódásnak bizonyult a húsvét előtti héten, együtt nevettek kicsik és nagyobbak a mozgalmas délelőttön.

A gyerekek különböző technikákkal díszítettek tojásokat, készítettek húsvéti dekorációkat. A legnagyobbak a hagyományos berzseléssel, a nagy-középső csoportosok lakkal, a kis-középsősök dekupázs technikával csinosították a tojásokat, míg a kiscsoportosok nyuszis tojástartót vittek haza a húsvéti asztalokra.

Minden csoport elindult tojáskeresésre egy-egy közeli család kertjébe, szerencsével is jártak a gyerekek, csokitojásokkal megrakott kosarakkal értek vissza az oviba, a kiscsoportosok színes nyuszibábokat is találtak a fűben, ahol vidáman énekelték: Nyuszi ül a fűben …

Vén Erika Bambi csoportos óvodapedagógus

Nyílt napok a Micimackó csoportban

Nyílt napok a Micimackó csoportban

Minden szülő ismeri az óvoda reggeli és esti arcát, ahogy visszük-hozzuk a gyerekeinket, az öltözés és vetkőzés nehézségeit. De az, hogy mi történik a csoportszoba ajtajának becsukódása után, évente csak egyszer, egy héten derül ki számunkra. Feltárul a titok, és lehetőséget kapunk arra, hogy úgy lássuk a gyerekeinket, ahogy sosem.

Az esti beszélgetésekben persze minden nap előkerül, hogy mi történt az oviban, de a leragadó szemek arra buzdítanak, hogy csak a lényegre szorítkozzunk. Persze fontos, hogy aznap épp ki volt a barát és ki nem, de minket szülőket nyilván más “fontos” dolog is érdekel. Mennyit fejlődött, hogy viselkedik a közösségben, az oviban is olyan nyafogós-e, mint otthon, stb.?

Ráadásul az iskolakezdés előtt állva rengeteg további kérdőjel is tornyosul a fejünkben: tényleg olyan okos, vagy csak én vagyok nagyon elfogult, hogy fogja bírni a 45 perces órákat, vagy csak otthon nem tud egyhelyben ülni, és az oviban igen, hogy lesz majd az iskolában? Ráadásul a gyerekeknek is nagyon furcsa élmény, ha a szülője bent van az oviban. Szokatlan abban a közegben, ami csak az óvó nénik és az ő világa. Nem is nagyon tudnak mit kezdeni a helyzettel. Mindenki meg van illetődve, akinek ott van az anyukája, azért, akinek nincs, azért.

Mi szülők kucorgunk a gyerekméretű székeken és szeretnénk, ha mi látnánk őket, de ők nem viselkednének máshogy, mint szoktak – ami persze lehetetlen. Nekünk produkálják magukat. Ami egyrészt jó, mert motiválja őket a szereplésre, másrészt rossz, mert akkor mégse olyanok, mint egyébként. Sebaj. Lássuk, mit történt a gyerekeinkkel ezen a héten:

Amikor 9 órakor megérkeztem, nem voltam biztos benne, hogy jó helyen járok. Mindössze 10-en voltak a csoportban. Kiderült, hogy a betegség és a síelésre utazás tizedelte meg a csoportot, és ez a létszám csütörtökre mindössze 5 főre csökkent. Szóval nagyon családias légkörben zajlottak a nyílt napok.

Az egész hét a madarakról szólt. Arról, hogy milyen madarak élnek a mi szűk környezetünkben, hogyan gondoskodjunk róluk a hideg, téli időszakban. Ennek kapcsán mi szülők is kicsit okosabbak lettünk, hisz már jó rég volt, amikor hasonlókról tanultunk.

Első nap Erika néni tartotta a foglalkozást, a környezeti ismeretek mellett egy kis számolásra is sor került, egy aranyos, madarakkal kapcsolatos alkalmi társasjátékban. Láthatóan sokat fejlődtek a számolás terén, magabiztosan, a számok világában otthonosan mozogva oldották meg a feladatokat. Látszott, hogy leköti őket a feladat. A délelőttöt egy német dalra épülő mozgásos játékkal zárták. Ebbe a szülőket is bevonták az óvó nénik, ami jókedvet eredményezett.

A következő alkalommal Csilla néni tartott bábelőadást, címe: Madárkert volt. Egy idős házaspárról szólt, akikről megtudtuk, hogy a madarak milyen fontos szerepet töltenek be az életükben. Arról, hogy a madarak nyáron az ő kiskertjüket segítenek megtisztítani a kártevőktől, és arról, hogy miként gondoskodik róluk télen a bácsi és a néni, amikor nekik van szükségük a segítségre, hiszen nem találnak eleséget. Nem beszélve arról, milyen kedves dolog állandó madárdalban élni.

Ezt az előadást a Misi mókus csoportos gyerekek is megtekinthették, így egy rövid időre megtelt a terem. A mesét követően a gyerekek számot adhattak arról, mely madarakat ismerik már fel a bábok közül és látszott, hogy jó talajra hullt az elvetett mag, mert nagyon ügyesek voltak.

Ezt követően az asztalnál, az előre előkészített és kivágott színes papírokból mindenki egy-egy madarat készíthetett, amit aztán kifüggesztettek az óvó nénik az öltözőben, így a többi gyerek és a szülők is megcsodálhatták a végeredményt. Itt az ollóhasználat és a kézügyesség került előtérbe, volt, aki kisebb, volt, aki nagyobb segítséggel, de végül is ügyesen és nagy élvezettel oldotta meg a feladatot.

A nap lezárásaként barkochbáztak.

Utolsó nap, csütörtökön a néptánc volt a program.

Jó volt látni, ahogy ügyesen visszatapsolják az előjátszott ritmust és énekelnek, táncolnak. Ki ügyesebben, ki kevésbé, de végig az volt az érzésem, hogy nagyon nagy szerencsénk van, hogy itt helyben, ebben a kis faluban, ennyi értékes ember járul hozzá, hogy a gyerekeink a legjobb útravalóval vágjanak neki az életnek.

 Köszönjük szépen a lehetőséget, hogy bepillanthattunk a gyerekeink ovis életébe.

Takács Ágnes (anyuka)

Micimackó csoport

Sváb hét az óvodában (2016. január 18-22.)

Sváb hét az óvodában (2016. január 18-22.)

Immár harmadik éve az óvodában, hogy nemzetiségi napot/hetet tartottunk.

A héten koncentráltan irányult a figyelem a sváb hagyományok megismerésére.

A Ringlein tánccsoport idén is szívesen tett eleget óvodánk meghívására. Tagjai olyan környékbeli fiatalokból áll, akik szívükön viselik, hogy a hagyományos táncok mellett megismerjék és másokkal is (mint pl. az óvodásokkal is) megismertessék felmenőik kulturális szokásait, hagyományos ünnepeit, öltözködését.

Hétfőn érkeztek hozzánk. Csoportról-csoportra járva részletesen bemutatták viseleteiket és tanítottak pár egyszerű tánclépést a kicsiknek. Az apróbbak kicsit megszeppentek, de a nagyobbak fürgén járták velük együtt a táncokat.

A hét folyamán a csoportok, szülők segítségével kiállítást rendeztek be, ahová a sváb ruhák mellett, régi népi használati és dísztárgyak is érkeztek. Pl.: keresztszemes falikép, díszes keretben; mákdaráló; csigatészta készítő; rézmozsár; fából készült dagasztóteknő; családi fotók; könyvek; rózsafüzér stb. Próbálták kitalálni a gyerekek, mit mire használtak elődeink. Így lett a régi rádióból, mikrohullámú sütő; a vasalóból, kályha; a mozsárból harang és hasonlók…

A vizualitás keretén belül kékfestő mintázással ismerkedhettek a gyerekek.  A Bambi kiscsoportban előkerültek a szögnyomdák, mellyel mindenki kedvére díszíthette saját teáskészletét. A jellegzetes kékfestő minta nagyon feldobta a szép formájú kancsót és kis csészéket. Pillangó csoportban a kékre festett papír dísztányérokat, fehér gyűrt krepp-papír galacsinokkal mintázták meg. Micimackó nagycsoportosok is dísztányért készítettek papírból. A szép csipkeszélű tortalapon nagyon dekoratívan mutattak a radíros ceruzavég-nyomdázással készített különböző csigavonal mintás tányérok.

Csütörtöki napon a Bambi nagycsoportosai sváb ünnepi viseletben végigjárták a többi csoportokat és előadták erre az alkalomra tanult sváb táncaikat- és énekeiket.

A nagycsoportban jellegzetes rozmaringos almakompót készült, amit aztán közösen el is fogyasztottak.

Nemzetiségi hetünket lezárásként még emlékezetesebbé tette az Álomzug Társulás Kesztyű című előadása.

Utazótáskával, napernyővel és térképpel a kezében egy bolondos, furcsa hölgy járja a világot… A mi óvodánkba is „eltévedt”.

Ahol az órája teaidőt mutat, megpihen egy kicsit, és bőröndjéből különleges tárgyak, figurák kerülnek elő. S ha már ott van, miért is ne mesélne egy kicsit?

Játszótársai apró bábok, használati tárgyak.

A mese azt a közismert történetet dolgozta fel, melyben szeretni való állatfigurák találnak otthonra és élnek barátságban egy elhagyott kesztyű 5 ujjában.

Tóth Krisztina (színész és bőrműves) kedves személyiségével, csodálatosan szép és ötletekkel teli bábjaival, kellékeivel elbűvölte a gyereket és felnőtteket egyaránt. Változatos előadásmódja folyamatosan vonzotta a tekinteteket, ébren tartotta a figyelmet. Alkalmazott zenét, időnként magyar- és német nyelvet használt vagy „csak” bábjátékot. A gyerekek örömére, időnként őket is bevonta, szerepeltette.

Felejthetetlen élményt nyújtott játékával! Várjuk a következőt!