JANUÁR-BOLDOGASSZONY HAVA-TÉLHÓ-FERGETEG HAVA

JANUÁR-BOLDOGASSZONY HAVA-TÉLHÓ-FERGETEG HAVA

 

„ Adjon az Isten minden jót

Ez új esztendőben :

Jobb üdőt, mint tavaly volt,

Ez új esztendőben,

Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,

Jó termést és jó vásárt,

Ez új esztendőben.”

/ Népköltés/

 

JANUÁR 1. ÚJ ÉV NAPJA

Január elsejéhez kapcsolódó szokások a gazdasági élet, a család, a háztartás és az egyén szerencséjét kívánták megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal.

A moldvai magyaroknál számos földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él a mai napig.  A fiatal férfiak felkeresik a falu házait, az udvaron magvakat szórnak szét, majd ezt mondják:

„ Búzával virágozzék kendtek házik.”

Kapocsán azt tartották, ha e napon süt a nap, sok hal kerül a hálóba.

A Szerémségben pedig azt, ha e napon olvadni kezd, sok bor terem.

 

JANUÁR 6. VÍZKERESZT

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsangi időszak kezdete.

Országszerte elterjedt szokás volt a víz és a ház megszentelése. A szentelt vízzel meglocsolták az állatokat, az istálló sarkait, az udvart, hogy megelőzzék a betegségeket. A lakóház megszentelésével pedig a lakók elkerülhették a betegségeket, villámcsapást, rontást.

A hagyományok része volt a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó főleg fiatal fiúk jellegzetes viselete volt a színes süveg és a kiugratható csillag. A XVI. századtól szólnak történeti adatok az úgynevezett csillagozásról, csillagénekről.

„ Háromkirályok napját, dicsérjük énekkel,

országunk egy istápját vigadozó énekkel:

szép jel és szép csillag, szép napunk támad.”

/Tura/

Vízkereszt napjához időjárásjóslások is kapcsolódnak.

„ Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd!”

/Berettyóujfalu/

„Ha pintyőke ilyenkor itt a kerékvágásból, akkor lett elég eső a nyárra.”

/Kelenye/

 

JANUÁR 18. PIROSKA NAPJA

Piroska napjához nem csak időjárási, hanem házasságszerző regulák is kapcsolódnak.

A kabai és a Szeged környéki juhászok azt tartották, hogy:

„ Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”

A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték ezt a napot, hogy nem fogtak sem lovat, sem marhát a kocsik elé.

Kiszomborban az a lány, aki ezen a napon piros kendőt kötött a nyakába, nagy valószínűséggel még abban az évben férjhez ment.

 

JANUÁR 20. SEBESTYÉN NAPJA

 

A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet engedni.

 

JANUÁR 21. ÁGNES NAPJA

Ország szerte sokféle hiedelem, jóslás alakult ki Ágnes napjához kapcsolódóan.

Egy az időjárási regulák közül:

„ Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”

A kiszombori várandós asszonyok sós vízben fürödtek, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.

Tápióságról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le.

„ Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,

máma tartják patrónus napjukat.

Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,

a házigazdára, a gazdasszonyára.

Éljen, éljen, éljen sokáig.”

 

JANUÁR 22. VINCE NAPJA

 

A szőlősgazdák egyik szentjének a napja. Az ekkor megfigyelt időjárás igen nagy jelentőséggel bírt.

„ Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.”

 

„ Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.”

A drávaközi falvakban, úgynevezett Vince vesszőt metszettek, amit meleg szobába, vízbe állítottak. Attól függően, hogy mennyire hajtott ki, jósolták meg a következő évi termését.

 

JANUÁR 26. PÁL NAPJA

 

E napot Pál fordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik. A néphitben időjárás-, termés- és a haláljóslás napja. Általános hiedelem szerint Pálforduláskor a tél az ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

 

A laskóiak  csízióik lényegét egy versben foglalták össze.

„ Pál fordulása, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta.

Ha szeles jön a hadakozás,

Ha ködös, az ember sírt ás.

Ha pedig esős vagy nedves,

Lesz a kenyér igen kedves.”

 

Topolyán e napon medvével jósoltak.

„ Ha kisüt a nap és eljön a medve, még negyven napig lesz hideg.”

A Pál napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartották.

 

 

 

Bernáth Mihályné- óvodapedagógus