Hagyományőrzés

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása. Ezek a közös tevékenységek a gyermekek fejlődésének serkentői. A készülődések, tervezgetések, ráhangolódások az aktuális hónap öröme, távlatot jelenthet a gyermek számára.

A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát.

Az óvodai élet szokásai, hagyományai, az ünnepek érzelmi átélése gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is vegyenek részt a szervezésben, amely a mindennapi élettől eltérő, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktív résztvevői lehessenek.

A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra (pl.: sütés, díszítés, kirándulások), másrészük az egész óvodára, településre kiterjed.

A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása hozzájárul a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonságainak, szokás- és normarendszerének megalapozásához.

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának feladata és kötelessége.

Az ünnepek, megemlékezések, hagyományok és jeles napok felelevenítése, ápolása lehet csoport vagy óvoda szintű, melyek megvalósításának módja nyílt vagy zárt. Minden óvodapedagógus saját dokumentációjában tervezi meg az ünnepekre való ráhangolódás lehetőségeit. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban.

A hagyományok ápolása közben történő együtt játszás, együtt munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás idejét.

- A gyermekek születés és névnapi köszöntésekor a gyermek középpontba kerül, társai rá figyelnek, vele törődnek, neki kedveskednek. Az ünneplés csoportonként hasonló “forgatókönyv” szerint zajlik (közös énekléssel, gyertyagyújtással).

- A szüretelés október hónapban a megfelelő előkészület után (óvodapedagógusok elbeszélése közös előkészületekről, ehhez fűződő szokásokról), szüreti gyermekdalok elsajátításával, szürethez kapcsolódó népdalok bemutatásával, felelevenítésével történik. A nagy- és nagy-középső csoportos gyermekekkel megfelelő eszközökkel felszerelve (vödör, olló, kosár) indulunk szüretelni. A fárasztó, de örömteli munka „gyümölcsét” közösen fogyasztjuk el:

- Az óvoda udvarán szőlőt szemezgetünk, préselünk, mustot készítünk.

- Az almából, dióból süteményt sütünk.

- Gyümölcscentrifugával gyümölcslevet készítünk.

A terméseket felhasználjuk óvodai tevékenységeinkhez.

- Márton-nap: “Martinstag” november 11-ei ünneplése immár hagyománnyá vált. Munkadélután keretében a szülőkkel közösen elkészítjük a lámpásokat. A gyermekek erre az alkalomra német- magyar nyelvű történetet, dalokat tanulnak. A “Márton lovag” lóháton vezeti a lámpafényes felvonulást, melyet a szülők, gyermekek, testvérek, vendégek alkotnak.

A felvonulás végén, a tűz melegénél rövid műsor után a szülők és a vendéglátók által sütött sütemények, pogácsák, meleg italok elfogyasztására kerül sor.

- Advent: Az egyre sötétülő decemberi heteken végig húzódó várakozás, a karácsonyt idéző hangulat, az Advent ideje. Megismerkedünk az advent jelképeivel (koszorú, naptár). Ebben az időszakban Borbála ágat hajtatunk, Luca búzát vetünk, és nagy izgalommal várjuk a Mikulást. A nagyobbakkal adventi naptárt, asztali díszeket, koszorút készítünk, mézeskalácsot sütünk, gyertyát öntünk, mártunk. Közös nagy adventi koszorút készítünk. A hetenkénti gyertyagyújtás közös eseménye az óvoda négy csoportjának. Együtt énekelünk, verselünk, mondókázunk (magyar- német) a gyerekekkel, ezzel is fokozva az ünnepi várakozás örömét.

- Mikulás (december 6.): Ez a csoportok bensőséges ünnepe. A gyerekek izgatottan várják: “mikor csilingel a Mikulás égi szánkójának csengője”. Magyar- német versekkel – dalokkal kedveskednek a Nikolausnak.

- Luca (december l3.): A “Lucázásra” hagyományosan minden évben a nagy-középső csoportosok készülnek. Az erre az alkalomra tanult “kotyolóval”, végigjárják a csoportokat, felkeresik a település intézményeit: iskolát, polgármesteri hivatalt, orvosi rendelőt és egy-egy családi házat. A gyerekek beöltözve, farönkökön ülve mondják el jókívánságaikat. A tarisznyákba kapott finomságokat közösen fogyasztják el.

Ezen a napon a gyermekek poharakba „Luca búzát” vetnek, hogy majd hazavihessék a család karácsonyi asztalára.

- Karácsony: Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás ünnepe, melyre folyamatosan készülünk, ráhangolódunk. Az óvoda ünnepi díszbe öltözik. A gyerekek süteményt sütnek, ajándékot készítenek, felnőtt segítséggel gyertyát mártanak a családnak, vendégeknek. A karácsonyfát előző este az óvoda dolgozói, a szülői szervezet részvételével, természetes anyagból készült díszekkel (pl.: szalma) díszítik fel. A becsomagolt játékok is a fa alá kerülnek. Az ünneplés csoportonként történik. Meghívott vendégeinknek műsorral, betlehemes játékkal kedveskedünk. A megterített, ünnepi asztal emeli a karácsony érzelmi hangulatát (gyertyagyújtás, fenyőág, mézeskalács, alma, dió).

- Farsang: időpontja változó, vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Farsangkor búcsúztatjuk vidám jelmezekkel a telet. A farsangi népszokás célja az óvodában, hogy igazi örömteli napot nyújtsunk a gyerekeknek. Az előkészületek minden csoportban zajlanak (csoportszoba feldíszítése, vizuális tevékenységek). Farsang napján a gyerekek már reggel felöltik jelmezeiket. A tanult versekkel, dalokkal (német- magyar) bemutatkoznak egymásnak és a felnőtteknek, vidám játékokat játszanak. Az óvónők, dajkák jelmezbe öltözve, tréfás „színdarabot” adnak elő. Népzenére, gyermekdalokra táncolunk, mulatozunk. Az udvaron kisze bábbal űzzük el a telet.

- Hazafias ünnep: Március 15-e a magyarok jelképeinek, szimbólumainak megismerésének napja. Az előkészületek során minden korosztály feleleveníti a megemlékezéshez kapcsolódó eseményeket a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően. Magyar zászlót, kokárdát festenek, ragasztanak, rajzolnak, csákót hajtogatnak, közben verseket, dalokat hallgatnak, tanulnak. A gyermekeknek 1848-as történeteket mesélünk, korabeli képeken mutatjuk meg a huszárokat, katonákat és az akkori öltözködési szokásokat. A megemlékezés napján ünneplőbe öltözünk, minden gyermek ruhájára kokárdát tűzünk. A nagycsoportosok műsorral emlékeznek a szabadságharcra, majd zászlókat helyezünk el az óvoda előtti emlékműnél.

- Húsvét: (március 21-e utáni első teliholdra következő első vasárnap és hétfő) Felelevenítjük a lassan feledésbe merült falusi népszokásokat. A húsvéti készülődés során a gyermekek az óvodapedagógusok segítségével, többféle technikával tojást festenek (pl.: berzselt, márványos, viaszos, batikos) és ezekkel díszítik a „tojásfát”. A locsoláshoz, komáláshoz, komatál-küldéshez énekeket, mondókákat tanulnak. A fiúk „meglocsolják” a lányokat, a lányok tojással kedveskednek nekik. Évek óta van olyan család, aki a hagyományt ápolja és lehetőséget biztosít egy-egy csoportnak „tojásvadászatra”. A hangsúly a hangulati előkészítésen van.

- Majális: május l. : Ezen a napon a nagycsoportos fiúk feldíszítik az óvoda udvarán a májusfát. A gyermekek körbejárják, s közben tavaszi dalokat énekelnek.

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve beszélgetünk a májusfáról, mint szimbólumról.

A fát a hagyományoknak megfelelően május utolsó napján bontjuk le.

- Anyák napja: Csoportonként magyar és német versekkel és énekekkel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. Saját készítésű ajándékokkal és virágokkal kedveskedünk nekik.

- Pünkösd: A húsvét utáni 50. napra esik. A nagycsoportosok „pünkösdölővel” készülnek, melyet a kisebbeknek adnak elő. A régi népszokást, a pünkösdi király-, királynéválasztást elevenítjük fel. Énekes játékokat játszunk, népzenére táncolunk.

- Gyermeknap: közös játék, szórakozás, kirándulás szervezése a szülők segítségével.

Egész napos változatos szabadidős programokkal tesszük különlegessé ezt a napot. Mozgásos ügyességi- és versenyjátékokat, vizuális tevékenységeket szervezünk a gyerekeknek.

- Búcsúztatók: – évzáró ünnepély

                   – iskolába lépők búcsúja, búcsúztatása

Az év közben tanult magyar és német énekek, versek mellett mesedramatizálás és gyermektánc színesíti a gyerekek műsorát.

- Augusztus 20. : Az új kenyér ünnepe

Verseken, dalokon keresztül ismertetjük meg a gyerekeket a kenyérkészítés folyamatával (a búza elvetésétől kezdődően). Könyvek, képek nézegetése közben beszélgetünk a munkafázisokról (pl.: vetés, aratás, őrlés), a kapcsolódó foglalkozásokról (pl.: molnár, pék).