December – KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA

DECEMBER

KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA

ADVENT /ÁDVENT – ÚRJÖVET/

       „Advent, Advent, gyertya ég,

         egy, kettő, három, négy,

         kis Jézuska, üdvözlégy!”

A karácsonyi ünnepkör, advent első napjával kezdődik és vízkeresztig tart. A reményteli várakozás, a lelki készülődés időszaka.

Az első Adventi gyertyagyújtás idejére, az óvó nénik és a gyerekek közös munkájának köszönhetően, a csoportokban elkészültek az adventi koszorúk, a falakra kikerültek az apróságokat rejtő adventi kalendáriumok. Az óvoda közös, nagy adventi koszorúján, minden adventi vasárnapot követő hétfőn, énekszó kíséretében meggyújtottunk egy-egy gyertyát.

 

DECEMBER 4.

BORBÁLA NAPJA

Dologtiltó nap volt. Nem lehetett fonni, varrni, seperni, kölcsönadni, nehogy a következő évi szerencse elhagyja a házat.

Frissen metszett gyümölcsfaág került az ablakokba, amely ha karácsonyig kizöldült, jó termés volt várható. Más helyeken azt tartották, ha virágba borul a Borbála napi ág, akkor menyasszonyi ruha vár az eladósorban lévő lányra, ha nem akkor párta.

 

DECEMBER 5-6.

ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS KARÁCSONYI VÁSÁRÁNAK IDŐSZAKA

A vásár megszervezésében, lebonyolításában segítséget nyújtottak szülők, az alapítványunk és a SZÓSZ képviselői, magánszemélyek és nem utolsó sorban a Fenntartónk, illetve az Önkormányzat dolgozói. Ezúton is szeretnénk megköszönni a sok támogatást. Volt, aki a szervezési feladatokban vette ki a részét. Volt, aki süteményt sütött és volt, aki kézműves portékákkal járult hozzá a sikeres lebonyolításhoz. Természetesen a csoportok is készültek külön kis ajándéktárgyakkal, a szülők legnagyobb örömére. A sült gesztenye illata, a gyerek és felnőtt tea melege, a halk karácsonyi dallamok, a kedvező időjárás megalapozta a jó hangulatot.

 

DECEMBER 6.

MIKLÓS NAPJA

„ Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbejár.

Bekopogtat minden házba, minden szegényt megtalál.”

Szent Miklós püspök emlékünnepe, aki a szegények pártfogója, a gyermekek védelmezője volt.

A Miklós napi ajándékozásnak a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái.

A Dunántúlon elterjedt az a szokás, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve járták az utcákat, közben ijesztgették a lányokat. Meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól cserébe pedig apróbb ajándékokat kaptak.

Óvodánkba, minden évben ellátogat a Mikulás. Puttonya az idén is tele volt ajándékokkal, a gyerekek legnagyobb örömére. Minden csoportba külön látogatott el. Érkezését csengőszó jelezte. Köszönetképpen énekeltek, verseltek a gyerekek, szép rajzokat adtak át a nagyszakállúnak.

 

DECEMBER 13.

LUCA NAPJA

Kevés olyan jeles nap van, melyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódik, mint Luca napjához, hiszen ez az év „legsötétebb”-, Karácsony havának legboszorkányosabb napja. A néphit kétféle Lucát ismert. A jóságosat és a boszorkányosat. Hazánkban ez az utóbbi terjedt el.

Szigorú dologtiltó nap volt. Például nem szabadott varrni, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét.

„Luca nap és tizenhárom,

A szerencsével én nem játszom!

Bal lábbal én föl nem kelek,

Tűt a kezembe se veszek!”

A bunyevácok fokhagymát tettek az ablakba és az ajtóba, hogy távol tartsák a rontást.

Máshol eldugták a seprűket, hogy Luca boszorkány el ne repüljön vele.

A fiúk „Lucázni” mentek. Jókívánságokat mondtak, amiért apró ajándékokat kaptak.

A lányok Luca pogácsát sütöttek. A beléjük rejtett nevekből megtudhatták a jövendőbelijük nevét.

Luca búzát ültettek. Ha karácsonyig szépen kizöldült, akkor jó termést várhattak a jövő évben.

Kilenc féle fából Luca széket faragtak. A karácsonyi mise után, erre állva, megláthatták a boszorkányokat.

Luca hagyma kalendáriumból a következő évi időjárást jósolták meg.

Ebben az időszakban, a gyerekek az óvó nénikkel elkezdték sütni a karácsonyi asztalra szánt süteményeket. Luca búzát ültettek, mellyel az ünnepi asztalt díszítették. Luca dalokat énekeltek, mondókákat tanultak. A nagycsoportosok, a hagyományokhoz híven Lucázni mentek. A lányok fehér lepelbe öltözve, a fiúk pásztor ruhába burkolózva mondák el mondókáikat, énekelték el dalaikat.

Jutalmul, teli tarisznyákkal érkeztek vissza az óvodába.

 

DECEMBER 19.

AZ ÓVODAI KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG NAPJA.

„Színes gyertyán libben- lobban pici láng,

csillagszóró száz sziporkát hint le rád.

Csilingelő csengő dalol a fákon,

azt énekli, ó, be szép a karácsony.”

Ezen a napon, szépen feldíszített karácsonyfa, alatta sok-sok ajándék és halk zeneszó várta az izgatott, csillogó szemű gyermekeket és családtagjaikat. Ajándékbontás előtt, minden csoportban versekkel, dalokkal, saját készítésű ajándékokkal lepték meg a vendégeket az ovisok. A közös játék a fa alatt, a gyerekek által sütött mézeskalács íze és illata meghitté tette ezt a különleges délelőttöt.

 

DECEMBER 24.

SZENTESTE, ÁDÁM ÉS ÉVA NAPJA, KARÁCSONY BÖJTJÉNEK ESTÉJE

Ez a nap Jézus Krisztus születésének előestéje.

Mint minden nagy ünnep, ez is munkatilalmi nap volt.

Az ifjak betlehemezni jártak, énekeltek, köszöntőket mondtak, melyekért jutalmat kaptak.

A karácsonyi asztalnál felcikkezett és elfogyasztott alma a családi összetartozást erősítette.

A feltört dió, ha rossz volt, betegséget, ha jó volt, egészséget jelentett.

 

DECEMBER 25.

KARÁCSONY

Jézus Krisztus születésének napja, aki Betlehemben született.

A paraszti hagyományban a család ünnepe, mely számos hiedelmet fon maga köré.

Sok helyen nem fésülködtek.

Máshol nem vitték ki a szemetet és a hamut, nehogy kivigyék a házból a szerencsét.

 

DECEMBER 26.

KARÁCSONY MÁSODNAPJA

Ezen a napon volt szokás meglátogatni a rokonokat, barátokat.

Egészség és termésváró napnak tartották.

Ha ezen a napon jó volt az idő, jó termés volt várható.

Ehhez a naphoz kötődik a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, a „regölés”.

 

 

DECEMBER 31.

SZILVESZTER NAPJA

Az esztendő utolsó napja. A néphit szerint mágikus erővel bír. Számos, az emberi életre, az állatállományra, a termés bőségére vonatkozó szokást, hiedelmet őriz.

A fiúk és férfiak nagy zajjal, kerepeléssel járták az utcákat és űzték el a gonosz szellemeket.

A lányok gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak jövendőbelijük neve felől.

„Újévi köszöntő

 

Boldog Újévet adjon a jóisten,

örömöt és áldást mindnyájunknak itten.

Akik csak itt laknak ebben a kis házba,

ússzanak ez évbe minden boldogságba.

Liba, kacsa, réce legyen nagy tömegbe,

jusson ki a jóbú’ reggel, délbe, este.

Amit kívánok teljesüljön bőven,

és éljenek vígan ez újesztendőben.”

/ Endrőd/

 

Bernáth Mihályné – óvodapedagógus