Tag Archives: ünnep

Karácsonyi vásár 2017. dec. 7-8.

Karácsonyi Vásár 2014

Egy kis nemezelés – nemezelt angyalka készítése

nemezeles

Húsvét az óvodában

Húsvét az óvodában

A húsvéti készülődés során felelevenítettük a lassan feledésbe merült népszokásokat. A gyermekek többféle technikával tojást festettek (népi motívumokkal díszített, berzselt tojás), a kézműves foglalkozások a „nyuszis csodák” elkészítése köré szerveződtek. Minden csoportunkban az óvodapedagógusokkal közösen tojásfát készítettek a gyerekek, igazi húsvéti hangulatot teremtve az óvodában. Az ünnephez kapcsolódóan énekeket, mondókákat tanultak az életkori sajátosságaiknak megfelelően. A Bambi csoportban a locsolás hagyományát is felelevenítették.

Húsvétra hangolódásunk tetőpontja a szinte már hagyománnyá vált „tojásvadászat”, melynek során minden csoport ellátogat egy-egy családhoz. Idén sem volt ez másként. A gyerekek kosarakkal a kezükben indultak el, hogy húsvéti tojások után kutassanak Budajenő utcáin. A séta során minden kertbe bekukucskáltak, jobbra- balra kapkodták a tekintetüket, hátha látnak valahol tojást megbújni a fűben. Végül minden csoport talált olyan kertet, ahol „járt” a nyuszi, köszönet érte a lelkes szülőknek. A Micimackó csoportos gyerekek igazi nyuszikkal is találkozhattak, megsimogathatták, etethették a tapsifüleseket. A gyerekek arcukon boldog mosollyal, tele kosarakkal térhettek vissza az óvodába. A tojásokat boldogan mutatták az értük érkező szüleiknek és lelkesen mesélték élményeiket.

Március 15-ei megemlékezés az óvodában

Március 15-ei megemlékezés az óvodában

Nemzeti ünnepünket hosszas készülődés előzte meg óvodánkban. A kisebb csoportok nemzeti színű zászlókat ragasztottak, a nagyobbak kokárdát festettek, Magyarország címerét színezték ki.

A gyerekek lelkesen énekelték a katonadalokat, a fiúk csillogó szemmel hallgatták a huszárokról szóló történetek sokaságát. Megismerhették Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét, képeken felismerhették őket, ahogy a magyar nép élén szónokolnak.

Március 14- én az óvoda ajtajára is kokárda került és hatalmas zászló lobogott a szélben, ünnepre hívva az ovisokat. A gyerekek ünneplőbe öltözve, szívük fölött nemzetiszín kokárdával érkeztek.

Minden csoport összegyűlt, hogy meghallgassuk a nagycsoportos gyerekek műsorát.

Közösen lehettünk tanúi, ahogy a nagyok őszinte tekintettel szavalták a „Talpra magyart”, énekelték, hogy „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

A kisebb csoportok is énekeltek huszárdalokat, verset, mondókát szavaltak.

Az ünnepség után minden gyerek egy-egy nemzeti színű zászlót tűzött az óvoda előtt található emlékműhöz, így tisztelegve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

A kipirult gyermeki arcokat látva, bennünk, felnőttekben megfogalmazódott az ünnep üzenete, hogy milyen nagy dolog a szabadság!

Mancherné Benke Borbála

Karácsony az óvodában, 2013

Karácsony az óvodában

Már az adventi időszak kezdete óta lázas készülődés folyt az óvoda falai között. Minden csoport versekkel, énekekkel, a nagyobbak Betlehemes játékkal készültek a karácsonyi ünnepségre. Az advent szó jelentése is ez: várakozás, készület valamire.

Ahogy hétről- hétre meggyújtottuk az adventi koszorún a gyertyákat és közeledett a karácsony, egyre szebben szóltak a versek, tisztábban az énekek, az egész óvoda karácsonyi díszbe öltözött és a szívekbe öröm költözött. Hiszen megérkezett, amire várakoztunk.

Az angyalok karácsonyfával és sok szép ajándékkal lepték meg a kicsiket és nagyokat. Az ünnepség reggelén a gyerekek csodálkozva járták körbe a fát, számolgatták rajta a díszeket, találgatták, hogy melyik csomag, milyen ajándékot rejthet. Minden az ünnepről szólt, felcsendültek az ismert karácsonyi dallamok és a gyerekek, mint kis angyalok, arcukon boldog mosollyal adták elő műsorukat. Mind a négy csoport készített ajándékot a szülőknek, a meghívott vendégeknek, akik eljöttek, hogy együtt ünnepelhessünk ezen a szép napon. A műsor után ezt át is adták nekik, hogy aztán örömtől kipirult arccal fussanak vissza a karácsonyfához ajándékot bontani.

Ezután kezdődött az önfeledt játék, külön boldogság volt minden gyereknek, hogy az új játékokat szüleikkel próbálhatták ki először. A délelőtt végén minden visszakerült a karácsonyfa alá, hogy az újesztendőben tovább játszhassunk vele!

Reméljük, hogy az adventi várakozás végén minden családban áldott, örömteli volt a karácsony, és az örömünket, szeretetünket nem felejtjük el továbbadni embertársaink felé is!

Mancherné Benke Borbála

Meghívó a Karácsonyi Vásárra

Évzáró és Ballagás a Misi-mókus csoportban, 2013.

Elballagtak!

Május 18. fél 11. Kellemes tavaszi idő. Az óvoda termei és bejárata odaadó munkával, pazarul feldíszítve virággal.

Kint állunk mi szülők, várakozunk gyermekeink, a Misi-mókus csoport évzárójára és egyben közülük 12 kisgyermek ballagására.

Bent aztán bőven kapunk ízelítőt gyermekeink ügyességéből, tehetségéből és fegyelmezettségéből. A hosszú versek, valamint – német és magyar – énekek, az előadásuk módja, szervezettsége, a gyerekek önállósága ámulatba ejtenek.

Aztán bejelenti Vali néni a várva várt eseményt és kezdetét veszi a ballagás.

Felcsendülnek a jól ismert De nehéz az iskolatáska című szám bevezető akkordjai, amelyre a csoport fiatalabb, még nem ballagó gyermekei egyenként elballagó társaik nyakába akasztják a szülők által szeretettel meghímzett, útravalóval telerakott tarisznyákat és átadnak egy-egy szál fehér szegfűt is.

Aztán következik a virágból kirakott óriás-hatoson való átlépés, jelezve azt, hogy gyermekeink iskoláskorúak lettek és innen tovább kell indulniuk.

 De ekkor már mindenki sír: mi, szülők, nagyszülők és a gyermekeinket elballagtató, velük együtt a hatoson áthaladó, óvó nénik, Vali néni, Tünde néni és Regina dadus néni is.

Arra gondolok, hogy milyen jó érzés, hogy ilyen odaadó és szerető pedagógusokra voltak gyermekeim/ink bízva. Hálával tölt el, hogy ők formálták és gazdagították a kis lelkivilágukat, személyiségüket.

Arra gondolok, hogy mennyi tudást, mennyi készséget, mennyi értéket és kincset kaptak itt, amit hordoznak magukban egész életükben.

Arra is, hogy milyen jó, hogy megtanították őket, hogy hogyan kell közösségben lenni egymással. Egymásra figyelni, a másikat segíteni, a másikért aggódni, vagy, hogy hogyan kell a másiktól bocsánatot kérni.

Arra, hogy jó volt Veletek, kedves szülőtársak, részt vettünk egymás életében, sokat kaptunk egymástól.  És ez nem is kell, hogy megváltozzon!

Tudtuk egymás gyerekeit is szeretni és csodálni.

Ha arra gondolok, hogy itt vége drága gyermekeim önfeledt kisgyerekkorának, és hogy milyen gyorsan elröppent az idő, megsajdul a szívem.

 A gyerekek közben leülnek a szépen megterített asztalokhoz, hogy elköltsék az ünnepi süteményeket. Mi felnőttek közben megköszönjük az óvó nénik, Regina néni és óvodavezetőnk, Ani néni munkáját és……..

……fájó szívvel elbúcsúzunk Vali néninktől, aki ezzel az évvel befejezi több mint négy évtizedes óvodapedagógusi pályáját, amelynek a mi gyermekeink is részesei lehettek. (Különösen megható pillanat volt, amikor apuka és lánya közös óvó nénijével, Vali nénivel megörökítődött.)

Mindent köszönök/ünk!!!

Zára Ági

Budajenői Óvoda Ballagás 2013

Budajenői Óvoda Ballagás 2013

Rutinos ballagtató anyaként dupla csomag papír zsebkendővel érkeztünk a ballagási műsor helyszínére, az iskolai tornaterembe. Az óvodai dolgozók szorgos kezeinek köszönhetően, a tornaterem virágba borult, virágillat járta be a termet. Gyerekek, szülők egyaránt izgalommal várták a műsor kezdetét.

Szerencsénkre a szomorkás hangulatú ballagós versek helyett izgalmas, tartalmas, lendületes színi előadást kaptunk. A gyerekek felnőtteket is meghazudtoló módon vidám lakodalmas műsort adtak elő, hogy hol nevetés, hol tapsvihar töltötte be a termet.  Szórakoztatóak voltak, bátrak, úgy mozogtak a színpadon, mint a profik. Négy évvel ezelőtt, mikor beírattuk őket az Óvodába, ki gondolta volna róluk?  Barbara, Kriszti, Viki néni és a dadus nénik segítségével megbirkóztak a lehetetlennel és csetlő-botló 3 éves gyerekeinket türelemmel, szeretettel, szakértelemmel, okos ügyes, iskolaérett diákokká nevelték. Minden elismerésünk az övék.

Sajnos idén nem néptáncolt minden gyerek, így Györgyi és Tünde néni megszokott néptáncbemutatóját nem élvezhettük. Helyette leesett állal néztük, hallgattuk Galambos Ádámot, a kis dobvirtuózt, aki „Az az egy fontos, hogy legyetek jók most, már nem kell túl sok a holnaphoz, legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít…”   dalt kísérte. Olyan volt, mint egy igazi sztár, „kicsinyítés” gombra klikkelve.

A műsor végén édes-keserű meglepetés Vanó Zsuzsa szülő képválogatásából a diavetítés volt. Az elmúlt évek megörökített pillanatai elevenedtek fel előttünk. Gyermekünk első óvodai napjaitól az utolsóig.

Szív szorongatva néztük Kati néni mosolygós arcát és immár sokadszorra kisírtuk magunkból a hiányát… Köszönjük Zsuzsa, hogy Őt is becsempészted nekünk, hiszen itt volt a helye Neki is.

A gondtalan óvodai éveknek sajnos vége. Gyerekeink életre szóló élményeket szereztek, komoly barátságok köttettek és kis szívükben örökké élni fog a Budajenői Óvoda!

Köszönjük ezt minden Óvónőnek és óvodai dolgozónak.

A gyerekek és szüleik nevében: Kovács Ildikó

Évzáró Ünnepség a Kiscsoportban

Ovis évzáró a kiscsoportban, 2013

Ragyogó májusi napra ébredtünk. Lujzika lányom izgatottan próbálgatta szép ruhácskáit. Életének fontos eseményéhez értünk. Eltelt egy év, évzáróra készült kis társaival.

Éva néni és Bori néni kedves mosollyal, tárt karokkal várta a kicsiket, akik szebbnél szebb ünneplőruhában érkeztek az oviba. Azután izgatottan bújtak jelmezükbe: egy szempillantás alatt változtak át pompás pillangókká, színes virágokká. A büszke anyukák, apukák, nagymamák és nagypapák pedig kíváncsian leskelődtek a művészöltözővé alakult szomszédos csoportszobába: vajon mire ez a nagy készülődés, hogyan szerepelnek majd csemetéink, mivel kedveskednek nekünk?

És akkor elkezdődött a műsor. Kedves dalok, bájos pici léptek, kecses táncok követték egymást. Izgalomnak nyoma sem volt már, hiszen az óvó nénik és dadus nénik mosolygó arccal, egy-egy segítő mozdulattal igazi kis színészekké varázsolták el a kis ovisokat. Lelkes előadásukban feleleveníthettük a Három pillangó meséjét és gyermekkorunk elfeledett mondókáit, verseit. Ámulva hallgattuk a felcsendülő német népdalokat is.

A kedves kis műsor láttán talán egy kis időre mi is gyermekké váltunk ezen a napon.

Jóleső érzés volt látnunk gyermekeinket a szerető kezek között egyre jobban kiteljesedni. Ezúton is köszönjük Éva néni, Bori néni, Marika néni és Ani néni egész éves odaadó munkáját és szeretetét!

Hertel Katalin,  szülő