Tag Archives: hónapok

ÁPRILIS-SZENT GYÖRGY HAVA-TAVASZHÓ-SZELEK HAVA

ÁPRILIS-SZENT GYÖRGY HAVA-TAVASZHÓ-SZELEK HAVA

Húsvéti ünnepkör

A Húsvéti ünnepkör Virágvasárnappal kezdődik, ezt követi a Nagyhét, Húsvét Vasárnap, Húsvét Hétfő, végül Fehérvasárnap.

 

Virágvasárnap

A Virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű szokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás ellen.

Ehhez a naphoz több jellegzetesen leányszokás is kapcsolódott. A zöldágazás, kiszejárás, villőzés.

 

Nagyhét

A tavasz, a természet megújulása az embert is a környezete megtisztítására késztette. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a Nagyhéthez kötődtek.

Ezen a héten szerveztük meg az ovisok által nagyon várt Tojásvadászatot. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, de a Nyuszika ügyesen becsempészte meglepetéseit az óvoda csoportszobáiba. A gyerekek izgatottan, csillogó szemmel keresgélték a játékok, bútorok, mesekönyvek közé rejtett tojásokat, melyeket nagy örömmel mutattak meg délután a szüleiknek.

 

Húsvét Vasárnap

Húsvét Vasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor sem főztek, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.

 

Húsvét Hétfő

Locsolkodás napja. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ami utal a locsolkodás egykori módjára.

 

Fehérvasárnap

A húsvéti ünnepkör zárónapja.

 

Április 1.

A bolondozás napja volt.

„ Április bolondja, május szamara.

Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra.

Féltizenkettő, bolond mind a kettő.”

 

Április 24. Szent György napja

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Ekkor hajtották ki az állatokat a legelőkre és ekkor végeztek el különböző varázslatokat a rontások ellen.

„ Süss föl nap, Szent György nap,

Kert alatt a kislibáim megfagynak.

Terítsd le a köpönyeged,

Adjon Isten jó meleget!”

/ Csallóköz /

 

Április 25. Márk napja

E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. A szentelt búzát nagy becsben tartották, mágikus hatást tulajdonítottak neki.

Almágy községben a gazdasszony a szentelt búzából a tyúkok, kacsák elé szórt, hogy ne érje őket rontás.

 

Bernáth Mihályné, óvodapedagógus

MÁRCIUS-KIKELET HAVA-TAVASZELŐ HAVA-BÖJTMÁS HAVA

MÁRCIUS-KIKELET HAVA-TAVASZELŐ HAVA-BÖJTMÁS HAVA

 

Március 9. Franciska napja

Azt tartották a bácsai és baranyai öregek, hogy amilyen az időjárás Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

 

Március 12. Gergely napja

Gergely-járás szokását országosan ismerték. Célja volt az adománygyűjtés, iskolába verbuválás.

„Szent Gergely doktornak,

híres tanítónknak az ő napján,

régi szokás szerint, menjünk Isten szerint

iskolába!”

 

Március 15. Nemzeti ünnepünk

Óvodánkban minden évben ünnepélyes keretek között megemlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gyerekek ünneplőbe öltözve, kokárdával a szívük felett érkeztek az óvodába, majd elszavalták, elénekelték az erre az alkalomra tanult verseket, dalokat. Ezután közösen kihelyeztük a Hősi katona szobrához az emlékezés zászlóit.

 

Március 18. , 19. , 21. Sándor, József, Benedek

Időjárásjósló napok.

A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket. Ha ezeken a napokon kisütött a nap, akkor hosszú meleg nyár volt várható, ha pedig nem, akkor hosszú lucskos időre lehetett számítani.

 

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartották alkalmasnak.

Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha egy ág letört, abból szerencsétlenség származott.

 

Bernáth Mihályné, óvodapedagógus