Tag Archives: hagyományőrzés

2015 évi Márton-nap

martonnap2015_a4_k

 

 

libalicit_k

libalicitlap_k

Egy kis nemezelés – nemezelt angyalka készítése

nemezeles

2014. évi Márton-napi felvonulás

martonnapi_plakat

 

Kedves Szülők!

Azért, hogy a Márton-napi lámpás felvonulás gördülékeny legyen, figyeljenek a következőkre:

  • 16:45-re minden gyermek érkezzen vissza az óvodába
    (azok a gyerekek, akiket ebéd után hazavittek).
  • Az időjárásnak megfelelően öltöztessék fel gyermekeiket.
  • Csak az óvodás gyerekek jöhetnek be az óvoda épületébe (a szülők és testvérek az épület előtt várják meg a csoportok kivonulását).
  • A nagycsoport az óvoda fakapujától indul, őket követi a kis-középső, a nagy-középső és végül a kiscsoport. Kérjük a szülőket, hogy figyeljék a csoportok kivonulását és csatlakozzanak az együtt vonuló gyerekekhez.
  • A felvonulást a nagycsoportosok műsora követi a templom előtti téren, amit a csoportok együtt maradva néznek végig.
  • A műsor után minden kisgyermek a saját óvó néniétől kapja az előre csomagolt süteményeket.
  • A sütemények kiosztását követően, az este hátralévő részét a gyermekek szüleikkel töltik.
  • Ha a megvendégeléshez süteménnyel szeretnének hozzájárulni, kérjük, kedd délelőtt 11 óráig az óvodába szíveskedjenek behozni azt.
  • Kérjük a Kedves Szülőket, hogy a gyermekeiket az este során a forgalmas út közelébe, a tér magas támfalának szélére ne engedjék!

Köszönjük a megértést!

Mindenkit szeretettel várnak:

Az óvoda gyermekei és dolgozói

2014. Szeptemberi események élmény beszámolói

Szeptember

Szent Mihály hava

„Szeptember ber-ber-ber,

gyümölcsöt hoz, jó ember!”

Szeptember 1. – Az új tanév kezdete.

Az iskola- és óvodakezdés napja, ekkor kezdődik az új nevelési év.

Szeptember elsején a Budajenői Óvodában is megkezdődött a kiscsoportosok beszoktatása. Hétről- hétre érkeznek a gyerekek a Misi Mókus csoportba. Néhányuk szeme még a könnytől csillog reggelente, de sok nevetős tekintetekkel is találkozhatunk. Törekszünk arra, hogy a gyerekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott légkör vegye körül. Biztosítjuk, hogy a szülők és a gyerekek megismerhessék az óvodában a felnőtteket, a gyerekeket, a helyiségeket, az ovis jelüket. Célunk, hogy minden kiscsoportos örömmel érkezzen óvodába.

Szeptember 8. – Mária napja vagy Kisasszony napja

„Mi jó, mi jó,

érik a dió!”

Fecskehajtó kisasszonynak is nevezik, e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja. A gazdák egy hosszú bot segítségével verték le a fák ágairól a termést. Az óvodában már hagyománnyá vált dióünnepre készülve, sétáink során mi is összegyűjtjük kosarainkba a földre lehullott diót és más őszi terméseket, makkot, gesztenyét. Óvodánk két csoportja egy-egy családnál járt diót verni, melyről a vendégül látó szülők írtak néhány gondolatot:  DE JÓ A DIÓ….

Ha szeptember, akkor diószedés. Egy szép őszi napon elindult a Pillangó csoport a kertünk bölcs, öreg uralkodójának, magasan és szélesen elterülő koronája alá, a diófa alá, diót gyűjteni.  Volt, aki kosárkával, volt, aki szatyorral, de volt, aki csak a kabátkájának üres zsebével ért oda a kert közepén álló diófához. A gyerekek nagy lelkesedéssel és gyors szedegetéssel szinte pillanatok alatt összegyűjtötték a fáról lepotyogott terméseket, majd kezdődhetett a kert többi részének elfoglalása és egy önfeledt játék az udvaron. Fújtunk buborékokat, gurítottunk diót, rajzoltunk a falra, szaladgáltunk, mászókáztunk, hintáztunk, motoroztunk és persze nagy élményt nyújtott a trambulinban való ugrálás is, ahol Barbara óvó néni vigyázott a kicsikre. Miután a kellemes gyerekzsivaj elcsendesült, kezdetét vehette a frissen sütött sajtos rúd és a túrós pite elfogyasztása. Az elfáradt, de kipirult arcú gyerekek ezután az összeszedett dióval visszasétáltak az óvodába. Kellemesen telt el a délelőtt és jó volt látni, hogy Gyermekeink mostanra már egy igazán jó „kisközépsős” csapattá váltak, ahol sokan barátokra is találtak már.

Egy Anyuka

Egyik nap a kislányom egy kérdéssel jött haza az óvodából, amit szokás szerint helyettem már meg is válaszolt: Anya, Erika néni kérte tőlünk, hogy kérdezzük meg van-e diófánk. Ugye van Anya és eljöhet hozzánk a csoport diószedésre? Légysziiii! Hát így történt, hogy egy kedd délelőtt vendégül láttuk az óvoda nagycsoportját, a Bambi csoportot. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, a sok eső után végre kisütött a nap, diószedéshez tökéletes volt az idő. Már messziről hallottuk, hogy érkezik a kis csapat! A kapuban megálltak és nagycsoportosokhoz illően hangosan köszöntek. Izgatottan várakoztak, kezükben a kis kosarakkal, munkára készen. Nem telt bele 10 perc és két nagy vödör diót össze is szedtek, nem maradt egy szem sem a fa alatt! A nagy munkában mindenki megéhezett, megszomjazott, jól esett a házi muffin, almalé. Persze a játékból sem akart kimaradni senki sem. Megtelt az ugráló, a fiúk ostrom alá vették  “Budajenő várát”. A tó lakóival, az aranyhalakkal, békákkal és a két teknőssel, Szandrával és Jázminnal mindenki meg akart ismerkedni. A két vizslánk, Bodza és Mazsola sem panaszkodtak aznap: sok szeretetet és simogatást kaptak a gyerekektől. Gyorsan elszaladt a másfél óra! A Bambisok még énekeltek egyet, így köszönték meg a vendéglátást, majd párokba rendeződve visszaindultak az óvodába.
Számomra a legnagyobb öröm volt a következő napokban az öltöző falát díszítő rajzokat nézegetni, melyek mind ezt az élményekben gazdag délelőttöt örökítették meg.

Gerlei Gyöngyvér

Szőlőszüret

„Szőlő érik, vessző hajlik,

levele sárgul, víg nesz hallik.”

A szüret mindig is fontos jeles napnak számított az emberek életében, hiszen ilyenkor tudták leszüretelni az egész éves munkájuk gyümölcsét. A szüret végén felvonulásokat, szüreti bálokat is tartottak, mely hagyományt Budajenőn a mai napig évről évre életre hívunk.

A két nagyobb csoport felkerekedett, hogy besegítsen a határban zajló szüreti munkálatokba. A gyerekek ámulva figyelték, hogyan szedik a szőlőt ládákba, melyeket aztán teherautókra pakolnak, hogy tovább szállítsák és feldolgozzák.

A kis kosarak hamar megteltek az édes gyümölccsel, de a pocakok sem maradtak üresen a délelőtt végére.

Az óvodában aztán mi is feldolgoztuk a szőlőt. Sajnos az esős idő miatt csak a gyümölcscentrifugán préselhettünk, de a végeredmény ugyanúgy ízletes, mézédes must lett, ami az utolsó cseppig elfogyott.

Szeptember 29. – Mihály nap

A Szent- Mihály napi vásárok, a kiforrt újbor és az őszi munkák utáni megpihenés napja.

A néphagyomány szerint ezt a napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon. Ezen a napon kezdődött a kukoricatörés.

Ettől a naptól kezdve hidegebbre fordul az idő, megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak, kezdetét veszi az őszi vetés, megforr az újbor. Sok helyütt e napon vásárokat tartottak.

 

Húsvét az óvodában

Húsvét az óvodában

A húsvéti készülődés során felelevenítettük a lassan feledésbe merült népszokásokat. A gyermekek többféle technikával tojást festettek (népi motívumokkal díszített, berzselt tojás), a kézműves foglalkozások a „nyuszis csodák” elkészítése köré szerveződtek. Minden csoportunkban az óvodapedagógusokkal közösen tojásfát készítettek a gyerekek, igazi húsvéti hangulatot teremtve az óvodában. Az ünnephez kapcsolódóan énekeket, mondókákat tanultak az életkori sajátosságaiknak megfelelően. A Bambi csoportban a locsolás hagyományát is felelevenítették.

Húsvétra hangolódásunk tetőpontja a szinte már hagyománnyá vált „tojásvadászat”, melynek során minden csoport ellátogat egy-egy családhoz. Idén sem volt ez másként. A gyerekek kosarakkal a kezükben indultak el, hogy húsvéti tojások után kutassanak Budajenő utcáin. A séta során minden kertbe bekukucskáltak, jobbra- balra kapkodták a tekintetüket, hátha látnak valahol tojást megbújni a fűben. Végül minden csoport talált olyan kertet, ahol „járt” a nyuszi, köszönet érte a lelkes szülőknek. A Micimackó csoportos gyerekek igazi nyuszikkal is találkozhattak, megsimogathatták, etethették a tapsifüleseket. A gyerekek arcukon boldog mosollyal, tele kosarakkal térhettek vissza az óvodába. A tojásokat boldogan mutatták az értük érkező szüleiknek és lelkesen mesélték élményeiket.

A Nemez – mese folytatódik…

A Nemez – mese folytatódik…

 Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy óvodánk kézműves szakkörének vezetője, Hegyaljai Tünde a XIV. Országos Textiles Konferencia pályázatán ezüst dijban részesült.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület által meghirdetett „Gyapjú a magyar textilkultúrában“ cimű pályázatra 904 db alkotás érkezett Himző-, Szövő-, Nemez-, Csipke-, és Viseletkészitő kategóriában.

A pályázat célja olyan alkotók munkáinak bemutatása, akik alkotásaikkal, munkáikkal tovább éltetik a hagyományt és a hagyományos népi kézművességet.

A három napos konferencián neves etnográfusok, iparművészek, textilművészek, művészettörténészek előadásait hallgathatták meg a résztvevők. Például előadást tartott Dr. Andrásfalvy Bertalan, Jankovics Marcell, Nagy Mari, Kányási Holb Margit, Lőrinc Etel, a Norvég és Ír Népi Iparművészet Fejlesztési Intézetének képviselői.

A pályázat kiemelt támogatója között szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kultúrális Alap és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége.

Tünde nemezszőnyegei, lakástextilei és mackói a zsűri tetszését is elnyerték.

A konferencia zsűrizett munkái megtekinthetők március végéig Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban és a Munkácsy Emlékházban.

Kívánunk munkájához sok sikert és örülünk, hogy mesevilágának a mi gyermekeink is részesei lehetnek az óvodában!

 

Benka Krisztina

megbízott óvodavezető

Balázsjárás az óvodában

Balázsjárás az óvodában

Évek óta hagyomány, hogy az általános iskolából „balázsolni” jönnek a gyerekek az óvodába. Ez idén február 3-án, Balázs napján sem maradhatott el. A gyerekek iskolába toborzó, köszöntő szokásaikkal eljöttek hozzánk, látogatásukat apró meglepetéssel köszöntük meg.

Nemzetiségi nap az óvodában

Nemzetiségi nap az óvodában

Budajenő – Jeine magyarok és svábok. Békés együttélés immár évszázadok óta. Mi szolgáltatná ezt jobban, mint a közös ünneplés, hiszen ünnepelni mindenki szeret. Visszatérni a régmúlthoz, a gyökerekhez, az ősökhöz tanulságos kirándulás. S ha mindezt már óvodás korban megtesszük gyermekeinkkel, olyan felnőtté válhatnak, akik tisztelik az egykori falut, értékeit, szokásait.

Ennek jegyében tartottuk óvodánkban a nemzetiségi napot. Készültünk rá sokat, lelkesen. Mindannyian elsétáltunk Joli nénihez, megcsodáltuk a tornácos sváb házát. Sok ovisunk öltött szép népviseletet .A  nagycsoportosok sváb táncot adtak elő. Vonzotta a szemet a lányok hagyományos hajviselete, szállt a kék szalag a hajfonatokon, mint egykoron. A fiúk kalapján rozmaring illatozott, akár csak a régi sváb bálokon. Az óvónéniket az a megtiszteltetés érte, hogy eredeti sváb viseletbe öltözve ünnepelhettek.
Köszönet illeti ezért Reisner Katit, aki a féltett holmikat szívesen kölcsönadta. Köszönjük a Ringlein tánccsoportnak, hogy gyerekkori táncos ruháikat megosztották velünk ezen a napon.

Köszönet minden konyhai dolgozónak is, akik a délelőttöt lezáró sváb ebédet pl. a Spätzle-t elkészítették.

Az óvoda első nemzetiségi napja sramli zene hallgatásával,régi képek nézegetésével zárult.

Mancherné Benke Borbála