Óvodánkról

Nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort megélő gyermekeket nevelünk családias légkörben. A ránk bízott gyermekekkel megismertetjük az őket körülvevő való világot, és ez alatt alakítjuk, formáljuk őket. Olyan nevelési módokat kerestünk, amelyben óvodásaink minden kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva a legoptimálisabban fejlődhetnek.

Szakmai feladatainkat a Pedagógiai Programunkban kitűzött céloknak megfelelően végezzük, mely tartalmazza a speciális képzési formákat: beleértve a német nemzetiségi feladatok ellátását, a néphagyományok, jeles napok, népszokások ápolását. Az e területen történő fejlesztés természetesen a gyermekek érési folyamatához igazodó, életkori sajátosságának megfelelő fejlesztést jelent.

Gyermekképünk alapja: a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag, családias óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy valósul meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek.

AZ ÓVODA LEGFONTOSABB ADATAI

A költségvetési szerv OM azonosítója: 032 935

A költségvetési szerv megnevezése: Budajenői Óvoda
A költségvetési szerv felügyeleti szerve: Budajenő Község Önkormányzat Képviselő-Testülete
A költségvetési szerv működési köre: Budajenő Község közigazgatási területe
A költségvetési szerv székhelye: 2093 Budajenő Kossuth Lajos u 19.
Telefonszám: 06/ 26 371 099
Az óvoda csoportszáma: 4 csoport
Az engedélyezett gyermek létszám: 120 fő

Az óvoda alapító okiratában megfogalmazott ellátandó alaptevékenységek:

- 3-7 éves gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus fejlődésük elősegítése

Az óvodai nevelőmunka az alábbi feladatokat valósítja meg:

  1. egészséges életmód kialakítása
  2. érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés feltételeinek megteremtése
  3. anyanyelvi és értelmi fejlesztés
  4. a német nemzetiségi hagyományok, szokások tovább örökítése, a nemzetiségi identitás megalapozása.

 

Óvodánk Pedagógiai Programja felvállalja a német nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően.

Pedagógiai Programunk nemzetiségi témáinak kidolgozásánál figyelembe vettük, hogy Budajenő ugyan német nemzetiségi község, de a gyermekek már nem rendelkeznek nyelvi tudással, a családok közül csak az idősebbek őrzik, ápolják a régi hagyományokat.

Célunk, hogy felkeltsük a gyermekek érdeklődését a német nyelv és kultúra iránt, a 3-6 éves életkor lehetőségei között fejlesszük a beszédkészséget és a nyelvi képességeket. Az ehhez szükséges eszközök és módszerek mellett szükségét látjuk a megfelelő környezet, légkör kialakításának, természetes helyzetek megteremtésének, amelyek a gyermeket nyelvhasználatra ösztönzik. Folyamatosan fejlesztjük a nyelvi kultúránkat önképzéssel, továbbképzéseken. Törekszünk arra, hogy beszédünk a gyermekek számára követésre méltó, változatos, szemléletes és kifogástalan legyen. A német nemzetiségi óvodapedagógus egész nap kihasználja azokat az alkalmakat, amelyekben lehetőség adódik a nyelvi feladatok játékos megismerésére, gyakorlására.

A nemzetiségi nyelvvel és kultúrával való játékos ismerkedés nem kezelhető elszigetelt módon, a két nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, beépül a tevékenységek folyamatába. Az óvodapedagógusnak ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait, feladata a kultúrkincs tovább örökítése.

A témakörök feldolgozásában folyamatosan és párhuzamosan épülnek egymásra a magyar és német ismeretek. Az óvodapedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaiból adódó korlátok (nyelvi tudatosság szintje és a monotónia tűrésküszöbe alacsony, időtartamát tekintve fejletlen a koncentrálóképessége) miatt bizonyos vezérelveket szem előtt kell tartani a korai nyelvi nevelésben.

 Ezek a vezérelvek a következők lehetnek:

  • játékosság
  • változatosság
  • szemléletesség
  • cselekedtetés
  • élményszerűség
  • fokozatosság

A játékosságnak az ismeretnyújtás valamennyi mozzanatát át kell hatnia, az új lexika megismerésétől a már rögzült „anyag” gyakorlásáig és a későbbi ismétlésig.

 A nemzetiségi nyelvi nevelés során is építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, tevékenységi-, utánzási vágyára, melynek következtében önállóságra, önmegvalósításra, közös tevékenységre ösztönözzük őket.